Történt nemrégiben, hogy szüleim egyik kutyája a nyár beköszöntekor egy qtyakozmetikus segítségével megszabadult bundája jórészétől. Marcipán egy puli és valami más fajta kutya keveréke, mindenesetre a nagy szőrét a puliktól örökölte. A forróság közeledtével kis ködmönkéjében valószínűleg  igen hamar hőgutát kaphatna, emellett pedig a tél alatt nemezessé és nem túl gusztusos módon csimbókossá vált szőrétől megszabadítani számunkra is ez a legmegfelelőbb időpont.

Édesanyám elvitte hát egy szagemberhö, aki mintegy 2 órás hosszú küzdelem után megszabadította Marcikát szőrcsomóitól. A meztelenséget először kissé szégyenlősen viselte Marcipán, de aztán belenyugodott a "rövidnadrágos-trikós" nyári viseletbe. Az új öltözet azonban nem csak számára, hanem Tigi és Lisa számára is meglepetés okozott. Tigi kicsit szagolgatta Marcikát, aztán belenyugodott, hogy ismét egy félig-meddig új kutyával kell megosztania a kertet.

Lisa érkezésekor igencsak meglepődött a "fekete uszkár" láttán. Nagyott nézett, hogy ki ez a kutya. Megszagolgatta és konstatálta, hogy ugyan vannak rajta ismerős szagok, de ez a hegyke kis fickó biztos nem azonos az öregedő nagy szőrű pulikevereékkel. A rövid szőrű uszkár-típusú kutyusok nagyon bejönnek Lisának, ennek az új jövevénynek is nagyon örült. El is kezdett játszani vele, ugrott előtte, dobbantott melső lábaival mintegy játékra hívva, de az uszkár nem nagyon akart vele rohangálni. Lisa azonban rajongójává vált. Puszilgatta, udvarolt neki, mindent megtett,hogy az "újonnan érkezett" kan qtya figyelmét felhívja magára. Méghogy nem számít a frizura? Lisától biztos oscar, ööö, uszkár-díjat kapna Marcipán az új séróért.